Pécsvárad
16°C
Derült
Derült
 

Kiemelt látnivalók

A várkápolna

A pécsváradi vár temploma már a Géza-féle fejedelmi udvarháznak is része volt, tehát a 10. század végén építették, s így a legrégebbi, ma is álló templom Magyarországon. Az oldalfalai, ablaknyílásai eredetiek, csak a középső, vastag pillér épült később, de az sem mostanában, hanem a 1157-ben, amikor a monostort felégető tűz megrongálta az eredetileg háromhajós templom boltozatát.

A templom ma is felszentelt hely, bár néhány száz évig nem használták templomként, de a vár régészeti feltárása után, 1996-ban Várszegi Asztrik pannonhalmi apát újraszentelte.

 

A templomban nincs rendszeres szentmisézés, bár néhány éve az adventi hajnali misét, a rorátét itt tartják. Keresztelőknek alkalmanként, esküvőknek gyakran ad otthont. Számos ifjú pár választja ezt a romantikus környezetet a holtomiglan-holtodiglan kimondásának helyszínéül. Ezenkívül – mivel a templomnak rendkívül jó az akusztikája - időnként prózai, illetve zenei kamara-előadásokat is szerveznek ide.

A vár kihagyhatatlan látványossága a szentély boltozatának jobboldali   dongáján látható festmény. A templommal közel egyidős, s különlegessége, hogy bizánci stílusban festették meg. Az erre utaló sajátságos jegyek: a viszonylag nagy, fekete, mereven szembe néző szemek, a keskeny, hosszú orr, valamint a kicsi száj, ovális arc. A kép valamelyik főangyalt ábrázolja – a hagyomány szerint Szent Mihály arkangyalt. A jól látható szárny mutatja, hogy angyalról van szó, a széles, arany vállszalag pedig azt jelzi, hogy főrangú. A kép kora és ábrázolási stílusa miatt is egyedülálló Magyarországon. Ez a pécsváradi monostor maradványainak legértékesebb és legféltettebb kincse.
 

 

Kígyós Sándor állandó kiállítása

Kígyós Sándor szobrászművész 1943-ban, Debrecenben született. A diplomáit is (népművelés-könyvtár, majd magyar nyelv és irodalom szakon) a „Tiszántúl fővárosában” szerezte, ám 1966-tól Pécsváradon élt, ahol a Járási Művelődési Központ igazgatójaként és népművelőként dolgozott. Miközben jelentős kulturális központtá szervezte a pécsváradi művelődési házat, valamint esztétikát tanított a Pécsi Tudományegyetemen, rendkívül aktívan alkotott is.

 

Munkássága sokrétű, az egyes szakaszaiban mindig más, illetve máshogyan állt művészetének fókuszában. Míg kezdetben a természeti körülmények között alakuló anyag formavilágának megőrzésére törekedett, később például az a kölcsönhatás foglalkoztatta, amely a természetből származó organikus, és a társadalom absztrakt formákkal leírható rendszere között áll fenn; az 1970-es évek második felétől jellemző hajlított plasztikáiban még alapvető társadalmi és egzisztenciális problémákat érzékeltetett, az évtized végétől viszont mindinkább a hajlított formák önálló plasztikai értékeire helyezte a hangsúlyt.

1984-ben bekövetkezett, tragikusan korai halála után négy esztendővel, mikor megnyílt a helyreállított pécsváradi vár, annak egyik épületét Kígyós Sándor állandó kiállításának szentelték. Az emléktárlat – melyet annak idején Makovecz Imre avatott fel – azóta is fogadja a látogatókat az Élményvár nyitvatartási idejében. A várba megváltott belépőjeggyel látogatható.

 

Kovácsműhely

A pécsváradi vár életéhez minden korban szervesen hozzátartozott a lovakkal való foglalkozás is. Ennek apropóján most kovácsműhely is épül az udvarban, azzal a céllal, hogy bemutassa a kovácsmesterség hajdanvolt eszközeit, jellegzetes helyszínét és az ott folyt munkát.

Mit kell tudni erről a szakmáról? Hogyan készítették el a lovak patkóit? Milyen egyéb fémtárgyak kerültek ki a mesterek keze alól a szegtől a kapáig, a fegyverektől a dísztárgyakig? Mire szolgált a műhelyben a tűzhely, a fújtató, az üllő és a tűzifogó? Mit jelent a nyújtás, a vállazás, vagy éppen a zömítés?

Sok-sok egyéb kérdés mellett ezekre is választ kap a látogató a pécsváradi vár kovácsműhelyében. Ráadásul nemcsak, hogy kiállítják a szakma muzeális szerszámait, de a várbéli rendezvények alkalmával az érdeklődők megpróbálkozhatnak egy-egy fémtárgy megmunkálásával is!
 

 

 

Látványkonyha

Amikor felidézzük, hogyan zajlottak a várbéli mindennapok több száz évvel ezelőtt, a minél teljesebb képhez az is hozzátartozik, hogy megismerjük, milyen ételek kerültek az épületegyüttes lakóinak asztalára. Vajon mik lehettek a kedvenc étkeik? Milyen alapanyagokból és miként készítették el azokat?

A várudvarban mostantól egy félig fedett látványkonyha szolgálja azt a célt, hogy visszautazva az időben bepillanthassunk a korabeli kulináris világba. A kiegyenlített terepen egy hagyományos építésű látványkemence kap helyet, amely a méretével és az egyedi, kovácsoltvas sütő- és tűzhelyajtajával már önmagában is látványosságként szolgál. Ráadásul egy szabad tűzhely és egy fedett bográcsos egység is tartozik hozzá.

A látogatók megtekinthetik a kiállított hajdanvolt sütő- és főzőeszközöket, de emellett – mivel mégiscsak látványkonyháról van szó – azt is végigkövethetik, hogyan készültek a korabeli ételek. Sőt, a végén talán még kis kóstolóra is lehetőségük nyílik…
 

Gyógynövénykert

A rég letűnt korok szerzetesei gyógyító tevékenységet is végeztek. Magyarországon a pécsváradi apátság 1015-ből származó alapító oklevele tesz először írásos említést a gyógyító munkáról, betegápoló és fürdősszolgákat rendelve az apátsághoz.

A gyógyító feladatok kapcsán a szerzetesek kutatták a természeti környezetüket, ismerték, melyik növény milyen jótékony hatást gyakorol az emberre. Nem is csupán gyűjtötték, de nagy gonddal termesztették is a gyógyításhoz szükséges növényeket.

A pécsváradi vár udvarán, a főkapuval szemközti zöldterületen megelevenedik egy bencés gyógynövénykert. Levendulát, kamillát, citromfüvet, szurokfüvet, mentát és borsmentát, körömvirágot és gyűszűvirágot, valamint ezerjófüvet egyaránt ültetnek ide. A bemutatót aztán egy kőszegélyes, kockaköves kis úton járhatják be az érdeklődők, akik a kihelyezett padokon meg is pihenhetnek, élvezve a sokféle gyógynövény látványát és a kert múltidéző hangulatát.
 

Vak Béla trónja

A 12. század elejének magyar trónviszályaiban fontos szerephez jutott Pécsvárad. 1125 táján a Bizáncba menekülő Álmos herceg itt rejtette el Kálmán király elől megvakított fiát, Vak Bélát. A szeme világát kegyetlen módon, nagybátyja által elvesztett fiatalember mintegy három esztendőn át élt ezen falak között. Később, immár II. Béla magyar királyként nem is feledkezett meg Pécsváradról: hálája jeléül adományokkal gazdagította a monostort.

Itt-tartózkodása évei alatt a megvakított herceg állítólag órák hosszat is elüldögélt egy szép gesztenyefa árnyékában. E legendát alapul véve most a várudvarban található legnagyobb fa alatt, a hajdani neves lakó előtti tisztelet jeléül kap helyet az egyedi trón. Vak Béla király uralkodószéke, amely néhány tereplépcsőnek köszönhetően szó szerint kiemelkedik a környezetéből, Szabó Tamás és Szabó László fafaragó művész munkáját dicséri. A látogatóknak itt igazán „királyi élményben” is részük lehet: felülhetnek a trónra, ahol lefényképezkedve maradandó emléket készíttethetnek maguknak.
 

Kőtár

A monostorvár történetében önálló fejezet, hogy 1357-ben Jordán apát palotát emeltetett magának az udvarban. A kastély fényes pompával épült, bár soha nem készült el. A hajdanvolt épületre mára csupán falmaradványok emlékeztetnek.

Most ezekre a falmaradványokra alapozva készítik el azt a múzeumi elvárásoknak is megfelelő, látogatóbarát kőtárat, amely befogadja a mindezidáig a vár raktárában pihenő köveket. A szépen megmunkált épülettöredékek a vár három nagy építési fázisát, a román, a gótikus és a reneszánsz ízlés szerint készült épületeket idézik meg. Ráadásul a kőtárban egy úgynevezett kutatóraktárat is kialakítanak, ahol egyes köveket tanulmányozásra kínálnak fel az érintett korszakkal foglalkozó diákok, szakemberek számára.

 

Térkép

 

7720 Pécsvárad, Vár u. 45.
Telefon: +36 72 671 235
Mobil: +36 30 387 8435
E-mail: info@pecsvaradivar.hu

Vendégkönyv

Tovább

Hírlevél feliratkozás

Ha feliratkozik hírlevelünkre, az elsők között értesülhet a város legfrissebb híreiről, programjairól!

A feliratkozáskor megadott adatait bizalmasan kezeljük, harmadik fél részére semmilyen körülmények között sem adjuk át, a feliratkozás bármikor megszüntethető, bármely elektronikus levél alján lévő leiratkozási linkre való kattintással.

Szuper Szállás - István Király Szálló Pécsvárad